Interjú Kőrösi-Fehér Emesével, a visegrádi Lark Cukrászműhely lelkével

Interjú Kőrösi-Fehér Emesével, a visegrádi Lark Cukrászműhely lelkével

Ritkán ugrik az ember fejest egy vállalkozásba, még ha tulajdonképpen minden indulás egy kicsit magában is hordozza az effajta startot. Menjünk vissza egészen addig, hogy elkezd komolyabban érdekelni a gasztronómia.

Szüleim vendéglátósok, szakács édesapámé Dömösön a Zöld Hetes (bár éppen más üzemelteti), így mondhatni, adott volt a környezet. Talán éppen emiatt, ahogyan az lenni szokott a vendéglátós családokban, féltettek attól, hogy én is ezt a pályát válasszam, hiszen jól ismerték a szakma szépsége mellett annak embert próbáló arcát is. Veszprémbe jártam egyetemre, de már a szakdolgozatom írása idején beadtam a jelentkezésemet a Gundel Iskola cukrász szakára. Mindig is érdekelt a cukrászat, annak pedig kifejezetten az alkotóművészethez is kapcsolódó területei. Úgy éreztem, hogy megvan a pályám. Marcipán figurákat, formatortákat kezdtem készíteni, nagyon beleszerettem. Volt egy olyan érzésem, mivel az egyetemi évek után voltam már, hogy nagyon le vagyok maradva, így azán a létező összes képzésre beiratkoztam, ami valamilyen módon is kapcsolódott a cukrászathoz és elérhető volt számomra.
Hamar beleszerettem az artisztikai vonalba, a „süticsodák” kategóriát egyenesen nekem találták ki a versenyeken, így nem vártam sokat, s mire lett egy kis önbizalmam, máris ott találtam magam a nevezők között. Karamellmunkák, drótos cukorvirágok, modellezés.

Interjú Kőrösi Fehér Emesével, a visegrádi Lark Cukrászműhely lelkével

Mi volt az a pont, ahol úgy érezted, hogy „igen, ez már tényleg jól sikerült”?     

Nem volt ilyen pont, a mai napig nincs (nevet). Engem az örök elégedetlenség hajt, hogy lehet ennél sokkal jobb is, hogy lehet ezt még fokozni, kell még ide tapasztalat, tanulás, energia, idő. Szerintem egyetlen ilyen területen sem lehet az ember teljesen elégedett magával, mert akkor megette a fene az egészet. Persze, érzem, amikor igazán jól sikerül valami, és nem engedhetem el a fülem mellett a
dicséreteket sem.

Mondja ezt egy többszörös aranyérmes cukrász…

Igen, az nagy dolog, amikor jön egy komolyabb szakmai elismerés. Tatán a Farsang Kupán egymást követően három évben is én lettem az összetett bajnok, de egy kolléganőmmel csapatversenyben megnyertük a SIRHA Budapest Desszert Versenyt is 2018-ban, ahol desszertet, tortát és egy hatalmas méretű karamellmunkát készítettünk. Rengeteget dolgoztunk és ez meghozta az eredményt.
Luxemburgban részt vettem a világbajnokságon is egyéniben. Onnan ezüstérmet hoztam haza.
Amire talán a legbüszkébb vagyok, az a 2020-as Cukrász Olimpia volt Stuttgartban, ahol a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Válogatott tagjaként vehettem részt a versenyen, ahol két bronzérmet nyertünk. 

Egyéniben engem főleg az artisztika fogott meg. Itt teljes az alkotói szabadság. Az alapanyagok természetesen adottak, mármint kizárólag ehető anyagokkal lehet dolgozni, ezen felül azonban csak a méretet szabják meg, így azt csinálok, amit csak szeretnék. Erre van idő felkészülni, lehet vele bíbelődni. Valószínűleg ezért is a kedvencem. 

Végül számos izgalmas állás, rengeteg tapasztalatszerzés, mérvadó éttermekben eltöltött hosszú évek után megnyitottad Visegrádon saját cukrász műhelyed a Duna utcában.

Szerettem volna már 2025 karácsonyára megnyitni, de nagyon sok munka volt a nyitásig, ezzel kicsit elszámoltam magam. Féltem is, hogy mi lesz, hogyan lesz, de már a februári nyitás óta egyre jobban és jobban érezhető, hogy az emberek kezdenek felfedezni. Van, aki az első napok óta heti rendszerességgel visszajár és olyan jóleső üzeneteket kapok, olyan kedves visszajelzéseket, amelyek egyöntetűen arra buzdítanak, hogy csináljam és hogy tényleg volt relevanciája annak, hogy belevágjak a kalandba.

Mert ami jó, annak hamar híre megy.

A közösségi média is a segítségemre van, mert bár idegen dolog számomra, hogy reklámozzam magam, de ezen igyekszem nagy erőkkel túllépni, hiszen így ismernek meg. Talán most azok is jobban látnak, akik egyébként már évek óta úgy gondolnak rám Visegrádon, hogy a „cukrász Emese”. Egy-egy fotó, egy-egy poszt nagyon hatékonyan körvonalazza, hogy miben vagyok éppen, és persze a figyelmen kívül felkelti a komolyabb érdeklődést is azokban, akik szívesen vásárolnak műhelyben készült finomságokat.

Lark Cukrászműhely. Segíts nekünk egy kicsit a név eredetét illetően.

Édesanyám vonalán én magam is a régi visegrádi Lark család leszármazottja vagyok, ám ma már senki sem él a közvetlen rokonságból, aki ezt a szép vezetéknevet viselné. Szerettem volna tisztelettel adózni az emlékük előtt, így lett hát Lark Cukrászműhely a választott név. Az csak hab a tortán, és egy kis segítség a logóválasztásban, hogy angolul pacsirtát jelent. Ez valahogy a dolgok szép együtt állása.
Nem szerettem volna sem elcsépelt nevet választani, sem pedig magamról elnevezni a műhelyt, mert amint azt említettem, nem igazán szeretem még ilyen formában sem a reflektorfényt. Én a konyhában érzem jól magam, ahol alkothatok kedvemre. Részben innen is a döntés, hogy amíg magam vagyok, semmiképpen sem bővíteném vendéglátóhellyel a cukrászműhelyt. Az egészen más műfaj. Lehet, hogy idővel erre is sor kerül, de én akkor is szeretnék majd a háttérben maradni.

Hogyan lehet Téged megtalálni? Mit tegyen, aki alig bír már magával és máris rendelne mindent, ráadásul ötletei is vannak, de nem tudja, mi mennyire kivitelezhető? 

Nos, ő lesz a legelégedettebb vásárlóm, mert van a Facebook oldalamon egy lista, ahonnan kedvére böngészhet, emellett nagy örömmel hallgatom az ötleteket, elképzeléseket, mert a leginkább egyedi vonalon szeretek dolgozni. Ha pedig esküvő, rendezvény, nagy családi összejövetel van kilátásban, sós-édes aprósüteménytől a tortákig nagy szeretettel állok rendelkezésre. Mindehhez kell némi idő; lehetőleg annyi információ, amennyi elengedhetetlen ahhoz, hogy el tudjam kezdeni a munkát; s egy kis türelem a kedves megrendelő részéről. De ezzel azt hiszem, el is mondtam mindent. 

A Lark Cukrászműhely Facebook oldalán érnek el tehát a legkönnyebben, folyamatosan nézem az üzeneteket, de egyéb elérhetőségeimet is feltüntettem, tehát nem sok az akadály a lelkes vásárlók előtt, ami pedig van, azt is igyekszem elgörgetni. Itt vagyok a Duna utcában, várom szeretettel a rendeléseket és bízom benne, hogy sikerül olyan módon megvalósítanom akár a legösszetettebb elképzeléseket is, mint ahogyan azokat annak előtte megálmodták. 

Lark Cukrászműhely

Kőrösi-Fehér Emese

2025. Visegrád, Duna utca 10.

larkcuki@gmail.com

06205788071

Facebook

Ajánló

Megnézem
Keresés Webkamera Programnaptár Kapcsolat
×

Keresés az Irány Visegrád oldalon