Visegrádi Fellegvár – Magyarország egyik legszebb panorámája

Visegrád talán legemblematikusabb építménye, melyre a köznyelv többnyire csak visegrádi várként utal, ezzel is kiemelve a Várhegy tetején magasodó, tiszteletet parancsoló épületegyüttes kulturális jelentőségét.
Valójában a Várhegy tövében található Salamon-torony is része az egységnek, mint Alsóvár.
Mai állapotában már kell hozzá némi képzelőerő, hogy a két különálló látványosságként megszokott és külön is emlegetett építményt összekössük. Ehhez nyújt egy kis segítséget a rekonstruált alaprajz.

Évről évre több tízezren látogatnak el a város legmagasabb pontján fekvő Fellegvárba, melynek teraszáról rendkívüli panoráma nyílik a Dunakanyarra, s mely több, elsősorban a középkorról szóló izgalmas kiállításnak is otthont ad.

Mégis, amiről a legtöbben ismerik és amiért igazán szeretik a Fellegvárat a Visegrádra látogatók, az a panoráma odafentről.

A hegytetőről a városra és a Dunakanyarra letekintve olyan látvány tárul eléd, melyet egész biztosan nem felejtesz el soha. Ha pedig jártál már itt, a Fellegvár teraszára kell csupán kisétálnod, hogy ismét magával ragadjon a felejthetetlen élmény. 
 

A Fellegvár állandó kiállításai:

Nyitva tartás 2025:

márc. 1. – márc. 31.
minden nap
9.00
17.00

ápr. 1. – szept. 30.
minden nap
9.00
18.00

okt. 1. – okt. 26.
minden nap
9.00
17.00

okt. 27. – nov. 30.
minden nap
9.00
16.00

dec. 01. – dec 23.
péntek, szombat, vasárnap
9.00
15.00

dec 24., 25.
ZÁRVA
 
 

dec 26. – jan. 12.
minden nap
9.00
16.00

jan 13. – febr 28.
péntek, szombat, vasárnap
9.00

16.00

A változtatás jogát az üzemeltető fenntartja.

Belépőjegy árak (2026. január 1-től):

Felnőtt jegy: 2.800 Ft/fő,
Diák- és nyugdíjas jegy: 1.400 Ft/fő
Gyermek 6 éves korig: ingyenes
Nyugdíjas 70 év felett: ingyenes

PÉNZTÁRZÁRÁS A NYITVATARTÁSI IDŐ VÉGE ELŐTT 30 PERCCEL!

NEM SZERETNE SORBA ÁLLNI A PÉNZTÁRNÁL? VÁSÁROLJA MEG ELŐRE BELÉPŐJEGYÉT!

Online jegyvásárlás

Megközelítés

• AUTÓVAL: A Fellegvárat autóval minden évszakban a 11-es Főútról, a Rév utcán keresztül haladva, majd elhagyva a Keresztelő Szent János templomot, a Mátyás Király úton át egy kanyargós szerpentinen, a Panoráma körúton lehet megközelíteni. A távolság kb. 7 km.
   
• GYALOGOSAN: Gyalogosan a visegrádi révállomással szemközt, a 11-es Főútról nyíló, Rév utcán sétálva kb. 300 méter után a Keresztelő Szent János templomnál forduljunk balra a Fő utcába. A Fő utcában kb. 200 méter után, rögtön a Posta után, jobbra nyílik a macskaköves Zách Klára utca, amely a Kálvária lépcsőhöz vezet. A túraútvonal a Kálvária lépcsőtől indul, az 1853-ban épített kálváriakápolna érintésével, a Kálvária-hegy gerincén és a Vár-hegy délnyugati oldalán kapaszkodik fel a Fellegvárhoz. (Kb. 45 perc.)

Családi nap: 

Minden hónap utolsó vasárnapja rendeletben meghatározottak köre (pl. 18 év alatti gyermekek és kísérő szülők) számára ingyenes.
A magyar állam nemzeti ünnepein (március 15., augusztus 20. és október 23.) a belépés mindenki számára ingyenes!

Parkolási díjak:

Vár parkoló:
Autó: 1.700 Ft / 2 óra + 30 perc türelmi idő
A további megkezdett órák 600 Ft / óra
Busz: 1.900 Ft / óra

Bobpálya (Nagyvillám-hegyi) parkoló:
Autó: 2.000 Ft/nap
Ünnepnap + hosszú hétvége: 2.200 Ft/nap

16 órától 700 Ft/félnap

Busz: 1.400 Ft/óra

Néhány érdekesség….

A vár építési munkálatai a XIII. század közepén indultak, a tatárjárást követően az országot újjáalapító IV. Béla király és felesége, Laszkarisz Mária tervei alapján. A költségeket elsősorban a királyné hozománya fedezte.

A Fellegvár és egyben Visegrád Károly Róbert uralkodása idején nyerte el máig élő kultuszát, amikor az uralkodó Visegrádot jelölte meg mint hivatalos székhelyét, s mint az ország fővárosát.

A híres 1335-ös királytalálkozóra is (ennek az eseménynek állít emléket napjainkban a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok) ezen a helyen került sor – addigra Károly Róbert már jelentősen bővítette és a kor követelményei szerint tökéletesítette a várat. 

A Fellegvárat maga Mátyás király is korszerűsítette, a város (és egyben az ország) akkori arculatának reneszánsz jegyeit Mátyás itáliai feleségének, Beatrix királynénak köszönhetjük. Aragóniai Beatrixnek hatalmas szerepe volt abban, hogy Visegrád világvárosi rangra emelkedjen a XVI. századra.

Tudtad?

A szent koronát és a koronaékszereket történelmünk különböző periódusaiban többször is őrizték a Fellegvárban. E ténynek állít emléket a ma is megtekinthető, tökéletesen hű Szent Korona-másolatot bemutató kiállítás a vár falai között.
1440-ben Kottaner Jánosné udvarhölgy Erzsébet királyné megbízására elrabolta a koronázási ékszereket a Fellegvárból, hogy szánon sietve Komáromig eljuttassa azokat Luxemburgi Erzsébethez, aki nem sokkal később szülte meg majdani királyunkat, a mindössze 17 esztendősen elhunyt V. Lászlót.