A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumában Visegrádon már megtekinthető az a két gyönyörű, márvány kerubfej, amelyek az elmúlt több mint száz év legnagyobb régészeti felfedezésének is tekinthetőek Magyarországon. Felbukkanásuk bizonyítja, hogy azok a mesterek dolgoztak hazánkban is, akik többek között a mediciek udvarában is szolgáltak, s akiknek a reneszánsz csúcsteljesítményeit köszönhetjük Európa-szerte.  

A korai reneszánsz egyik legnagyobb szobrászmesteréről, Benedetto da Maianoról és a főként Bécsben alkotó Anton Pilgramról is kiderült egy tavaly nyári ásatáson talált leletegyüttesre bukkanva, hogy mindketten alkottak magyar királyok számára, s munkáikat Visegrád földje rejti.

Már az 1990-es évek elején lehetett tudni, hogy jelentős dolgok találhatóak a múzeum szomszédságában található terület alatt, (ahol időközben egy teniszpálya került kialakításra). A föld alatt sejthető volt, hogy egy gótikus templom romjai rejlenek, mely egész biztosan része volt a királyi rezidenciának. Egészen 2024-ig kellett várni a feltárásra, s amint megindultak a munkálatok, igen hamar előbújt a föld alól, amit régészek oly régóta reméltek. Ám annál jóval több is. Mert valóban ott volt az egyhajós gótikus templom, annak pedig volt egy kéthelyiséges kriptája is, amelyben végül megtalálták a két, kerubfejes márványkövet. Kiderült, hogy ezek alkotója nem volt más, mint a világhírű Benedetto da Maino. Ez alighanem az elmúlt száz év legfontosabb hazai régészeti szenzációja.

A quattrocento talán legnagyobb hatású szobrászmesteréről van szó, ők készítette például Firenzében a Santa Croce bazilika szószékét, illetve az egyik legfontosabb nápolyi templom oldalkápolnájának oltárát. Nemrégiben derült fény arra is, hogy a híres, Mátyás királyt és Beatrix királynét ábrázoló dombormű alkotója is ő lehetett, s igen valószínű, hogy a most feltárt visegrádi ferences templom teljes oltárára is az ő munkáját dicséri, hiszen annak épségben megmaradt márványfejei már egész biztosan Benedetto da Maiano művei.

A templom egykori, ma már természetesen nem, csupán maradványaiban látható hálóboltozatának alkotójáról is lehullott a lepel. Anton Pilgram a bécsi Stephansdom építőpáholyának volt a vezetője 1510 és 1515 között, s régóta őriztek egy hozzá köthető tervrajzot is, amelynek kivitelezéséről már nem maradt fent semmilyen adat. Most úgy tűnik, hogy a Visegrádon talált templom gótikus hálózatboltozatához kapcsolódik a rajz. Majdnem biztos tehát, hogy a kivitelező Anton Pilgram volt.

Immáron tény tehát: ugyanazok a mesterek alkották meg a magyar királyi udvar legszebb épülteinek egy részét, akik a korabeli reneszánsz Nápolyt és Firenzét is felvirágoztatták.

A szoborlelet megtekinthető a Mátyás Király Múzeum állandó kiállításán, a Királyi Palota Herkules-termében.
 

Forrás: valaszonline.hu

Kép forrása: valaszolnine.hu, fotó. Zsuppán András